2011. január 28., péntek

En annyira halas vagyok ezert az idoert amit itt tolthetek,tenyleg, annyira jo!!! Es naprol napra jobb! Nagyon nagyon boldog vagyok.


Olyan lelki beke van bennem, annyira jo igy pillanatrol pillanatra elni,ha tenyeg sikerul. Tegnap volt a hazikonkkal (Casita Clara) az elso "osszeules". Ezek az osszeulesek itt mindig nagyon kulonlegesek es mindig sokat segitenek az elorajutasban. Rajottunk a lanyokkal,hogy amikor egyedul vagyunk napkozben akkor altalaban jonnek a gondolatok: az otthoni dolgok,vagy honvagy, vagy egy poblema magunkkal,ez elkezdunk ragondi rajta, es lehuz. De ha egyutt vagyunk,legalabb egy valakivel, vagy akar az osszes lannyal,es beszelgetunk, megosztjuk,mi van bennunk, azonnal jobb lesz,mert mar nem magunkkal vagyunk elfoglalva. Ha sikerul kilepni magunkbol,es a masik fele fordulni,aki eppen melletunk van,azzal sokkal tobbre megyunk.


Akikkel most egyutt lakok ,nagyreszt januarban erkeztek, ugyhogy en mar "reginek" szamitok :-D
10en vagyunk,:argentinok,el Salvadori meg boliviaiak. Mind nagyon aranyosak!!
 Igaz az egyik,Nati kicsit furi nekem, az iranyitgatos stilusa miatt.Dehat oruljunk,ujabb lehetoseg a fejlodesre, ot is megtanulom szeretni.( Bar meg eleg messzinek tunik,..nagyon idegesit).
 Aztan van egy lany, Helena. 18 eves korul van . En meg ilyen lanyt nem lattam, annyira szereny ,visszahuzodo es "bocsanat,hogy vagyok". Legalabbis az elso napokban ,mikor megismertem,alig tudtam ,hogy viszonyuljak hozza,mert hat nem az,hogy nincs utkozesi felulet,de minden jo neki,mindent elfogad,vegtelen alazattal, nem akar donteni semmiben,majd a tobbiek ugyis eldontik , nem szol semmit,max ha kerdezik,de akkor is nagyon nagyon felve. Gondolkodtam,hogy te jo eg,szegeny,pl a suliban,vagy durvabb emberek kozt mit csinal?! Elmentunk vele egyik este setalni. Mondom,hatha majd ha biztonsagba erzi magat,akkor megnyilik,mert hat tolem nem fog felni.Meg lehet,hogy a nagy tarsasaggal van baja. De aztan elegge osszezavarodam..azt hittem,hogy majd jol elbeszelgetunk,ehelyett o sehogy sem oldodott fel,barmit kerdeztem,valaszolt,de annyira eroltetett beszelegets volt,mondom,szegeny,nem forszirozom en itt,hogy beszeljen. De megis hogy tudnam ot szeretni? Mondta,hogy bocsassam meg neki,de o nagyon nagyon felenk es ezert nem beszelget velem. Mondom en megbocsatom,ne aggodjon. Elmeseltem neki,hogy nekem is mennyire nehez megnyilnom,es foleg az elejen mennyit kuzdottem ezzel.Na de nem mentunk sokra.
Aztan tegnap a hazunk osszejovetel volt ugye (ilyenkor az egesz hazanepe,10 lany osszeul meg egy fokolarina,a felelosunk) .Es jon a megosztas pillanata. Ki mit szeretne. Ilyen egyszer van egy heten.Mondom,mindig valahogy nagyon melyre sikerul. Na es mindenki elmondta mi van benne. Helena nem szolalt meg ,semmit. De hat ilyen akalmakkor mindig szabadon vagyunk hagyva, mindenki.Ha nem szeretne,akkor nem beszel. Tudtuk,hogy neki  segitene ha biztatnank,igy kerdeztuk neki,milyen volt az elmult par nap. Eloszor nagyon felve,a nagyon magas hangjan,nagyon halkan elkezdett valamit mondani,alig erettuk. Ereztuk,hogy nagyon fel,valamiert. De csendben hallgattunk,es erezte,hogy elfogado kozeg,ugy szeretjuk,aki ,ami nyugodtan mondhatja. Es akkor elmondta,hogy utalja,hogy ilyen felenk,donteskeptelen,nem tud bizni az emberekben,Istenben sem.. De olyan jo lenne,de hat nem tud. Teljesen lemondo volt,olyan ,mitha azt hinne,hogy ezen nem is lehetne valtoztatni. Aztan elmondtuk neki,hogy o igy egy ajandek,ahogy van es azok az apro pici dolgok is,amikor pl Jo reggelt kivan,vagy megteriti az asztalt,azok is nagyon sokat jelentenek nekunk Halasak vagyunk erte. Gyengedsegben aztan van mit tanulnunk tole.Meg hogy finoman mondjuk a dolgokat,meg az apro figyelmessegekben.Nagyon elkezdett sirni,de lattuk rajta,hogy nagyon jol esik neki,amit mondunk.Az addig lesutott szemet felemelte es teljesen mashogy tekintett rank,igy ,hogy:"Ti tenyleg szerettek??!" Mitha ez olyan hihetetlen lenne. Es igy magat is el tudja fogadni,szeretni. Azota gyokeres valtozas: tok felszbadult,viccelodik,nem esik nehezere megszolalni. Es tengap amikor hivtam biciklizni, eloszor jott,aztan 5 percig gondolkozott es hajtogatta,hogy o sohasem tud donteni hogy vegulis jojjon e vagy ne,van e kedve vagy nincs.(Mondom magamban: nem baj,azert is kivarom,nem fogok helyette donteni ;-) igy vegul meghozta a dontest:" Kati,en inkabb most maradni szeretnek a hazban". Annyira edes volt,o mondom maradj csak nyugodtan . Latszott rajta,hogy boldog volt,mer kimodta a velemenyet,dontott. Ami olyan nehez neki. Igaz ezek kis dolgok,de rengeteg lepest tesz,es annyira szep nezni,ahogy alakul at, a lanyoktol is mennyi-mennyi szeretet kap. Egyre jobban onmaga tud lenni. Vele egyutt tanultuk meg megint,hogy hat ja: nem a sajat gyengesegeinken kene ragodni,hanem kilepni magunkbol ,es a tobbiek miatt megnyilni.Meg arra figyelni,hogy nekik mire van szukseguk.Ha mindannyian a masikra figyelunk,akkor mindenki jol erzni magat.


Olyan jo,hogy mindenkitol valamit tudunk tanulni, es senkivel sem veletlen kerulunk ossze az eletben,se a suliban,sem a Mariapolisos hazikonkban,sem mashol. Mindenki valamiert mellettunk van,es igy tenyleg tekinthetjuk ajandeknak egymast.Ha nagyon nehez valakivel egyutt elni, vagy dolgozni,akkor az egy alkalom a fejlodesre,hogy megtanuljuk ot szeretni. Az az erdekes ebben,minel tobb embert megtanulunk szeretni,olyannak ,amilyen, annal jobban elfogadjuk magunkat is. Meg ha van valami tulajdonsag,amit magunkban nem szeretunk,pl nekem a turelmetlenseg es a tobbiek elfogadassal tekintenek ra ,gyengeden segitenek a fejlodesben es erzem,hogy ezzel egyutt szeretnek,akkor magamat is tudom szeretni es lenduletet kapok,szivesen valtozok.
 De a feltetlen szeretet csak Jezus altal lehetseges,mert emberileg nem vagyunk ra kepesek. Ha vele egysegben vagyunk,az aert is nagyon jo, mert tudjuk kozvetiteni Isten feltetlen szeretetet egymasnak,es kiszeretjuk egymasbol a jot. Dobbenet,hogy emberekben ez milyen valtozasokat hoz! Tenyleg csodalatos.
 Jo hogy igy szeretnek mindig elni. Bar tudnek mindenkit ezzel a szeretettel szeretni,amivel Isten szeret engem.


Aztan az eletrol: munka boven van,egesz nap foztunk ,mert most talalkozo van a hetvegen (Mariapolis a Mariapolisban) es vagy 300en jonnek. Tok erdekes,hogy annak ellenere,hogy sok a tennivalo, szivesen megyunk dolgozni,es nagyon szeretjuk csinalni. Valahogy a legkor miatt. 


Tegnap meg buli volt ,az egyik szobatarsamnak a szulinapja. Berta,18 eves lett! Az is jo tortenet,o hogy jott ide: meg oktoberben jott egy boliviai csoport latogatoba a Mariapolisba.Koztuk volt Berta is. Megismertek a geneket,az itteni eletet (emlekeztek? irtam a boliviai estrol,amkikor magyar ,boliviai,meg argentin tancot tancoltunk egyutt veluk). Mindannyiuknak megtetszett a dolog, Bertanak kulonosen. Mondtuk neki meg ket lannyal,hogy akkor jojjon 2011ben a gen-iskolara,felig viccbol.En nagy lelkesen biztattam,hogy akkor egyutt leszunk itt a gen-iskolan. U az mekkora jo lenne,el is kepzeltuk. Dehat mondta,hogy igy ugy,tanulas,szulei ,draga az ut..problemak..de nagyon szivesen jonne. Elhataroztunk,hogy akkor imadkozunk,aztan lesz ami lesz:es itt van most!!
 A lanyok nevetnek mindig,hogy en mar mindenkit meghivok ide a 2011es gen-iskolara,akivel csak talalkozok..igaz,mondtam par embernek,hogy varom,de azert nem olyan soknak..amugy is csak kozvetito vagyok;-) Jezus hivja oket.(Csak neha nem mast hisznek.. ;-) ..velem is igy volt)


Jajj meg az akcio:Izgalmak a mariapolisban..: ugye kb lehetetlen neha kapcsolatot letesitenem az otthoniakkal,mert a telefon 5 percenkent megszakad , a netes hazba meg beletortek a kulcsot,igy nem jutottunk nethez egy ideig. A fel cuccomat is,amit meg nem vittem vakaciozni,termeszetesen ebben a hazban hagytak. Dehat szuksegem van ra. Mondom csak megnezem,hatha valahogy be tudok menni. Dehat ajtok zarva,ablakok is,de egy egymeteres ablak nyitva maradt a konyhanal,igy bemasztam rajta,azzal a cimmel,hogy kihozzam a cuccomat. De hat ha mar itt vagyok,netezek is egy kicsit..Aztan masnap is visszajottem netezni,mert mert ne,hamar felfedeztem a "titkos bejaratot" :-DPersze a lanyoknak nem mondam (nem kerdeztek). Gondoltam ugyse vette eszre senki,hogy en az ablakon keresztul maszkalok be. Aztan tegnap a vacsoranal beegtem :-D Mondta a feleosunk,hogy azert ezt nem tudja hogy gondoltam,meg hogy normalis emberek az ajton at kozlekednek.. :-D Na mondom,cikii ,de jot nevettunk. Azota szerencsere kinyitottak az egyik ajtot,ugyhogy hozza lehet ferni a nethez .Neha. Csoda. Na jo nem..


Remelem nagyon jol vagytok am, jol telik a vizsgaidoszak vege,pihi,kirandulasok,vagy munka..gondolok am ratok!Erettsegizoknek kulonosen nagy szurkolas!!;-)

2 megjegyzés:

  1. Hahaha! :) Ez a titkos bejáratos történet még mindig nagyon tetszik!! :)
    És húú..megint annyira jókat írtál! :) :)
    Még az elején..az, hogy ha egyedül agyalsz a dolgaidon, mennyire le tud húzni, és sokkal jobb, ha közösbe teszed, vagy kilépve önmagadból odalépsz másokhoz... nagyon igaz! És újra és újra rá kell jönnöm! :) A napokban is többször volt, hogy nagyon fáradtnak, és rosszkedvűnek éreztem magam, és lehúzott a sok gondolatom.. és ha ezeken túllépve oda fordultam a mellettem lévőhöz, írtam valakinek vmi kedveset, vagy felhívtam valakit, sokkal jobb lett, és segített tovább lépni... :)
    Aztán ez a "senki sincs véletlenül mellettünk" ez tökre jó gondolat! Teljesen más életszemléletet ad! :) Tökre jó! :) Megpróbálok így nézni a mellettem lévőkre, és szeretni őket! :)
    Kinga:)

    VálaszTörlés
  2. Szia Katikám!
    Olyan vicces volt ez az ablakon bemászós történet:DLátom talpraesett vagy!
    Mikor olvasom a blogod,közbe tökjó kedvem lesz.Olyan jó,h ilyen boldog vagy!:)
    Milyen igaz,ha a mellettünk állóra figyelünk,akkor nemcsak neki szerzünk örömet,de aztán jobban is érezzük magunkat!:)
    Töltődj fel és élvezd azt a pár hónapot,amit még ott tölthetsz!:)
    Bori

    VálaszTörlés